Elég nyersen vezettem fel a dolgot úgy érzem, úgyhogy gyorsan át is megyek érzelgősbe:

Ránézünk egy tömegre. Legyen ez akár egy városi közlekedés: Csak sok-sok autó és sok ember bennük. Sok-sok ember, akik rohannak. Csak emberek. Semmit nem látunk mögöttük, csak embereket. Csak azt a hidegséget, amit az idegenek felé egyébként mindenki mutat, még egy kiskutya is. És itt a pont. Emögött a sok ember mögött igazából van egy igazi valaki. Mindenkinek van egy baromira mély, érzelgős élete és mindenki gyakorlatilag ugyanazon megy át mint te magad is, csak máshogyan. Mindenki ugyanúgy, de máshogyan. Igen, jól olvastad.
Sok-sok okostojás ezt túlreagálja. Ezt a hideg képet, amit a tök idegenek előtt mutatunk. Akiket nem ismerünk és nem nyílunk meg előttük. Miért is kéne ugyan?! Ez baromság. Ebben az évtizedben viszont akár ez is eltűnhet. Legalábbis 2000-ben elkezdődött. És mivel? Az MSN elterjedésével. Igen...ugyanis gondolj bele te is...sok embert ismertél meg közelebbről az internet segítségével és sok mindenkivel sokkal szorossabban tudod tartani a kapcsolatot ennek köszönhetően. Itt viszont nem állunk meg.

Rohamosan terjed a Facebook, a magyar myVIP, az iWiW és azok társai. Ezek mind az emberek közti kommunikációt erősítik, teszik egyre szorosabbá. Sőt, már a Twitterezés is kezd trendi lenni, a blogolásról nem is beszélve. Rohamosan terjednek. Ezek mind tavaly kezdtek el rohadtul nagy iramban népszerűsödni. Ennek az egésznek a csúcsát viszont a Facebook, YouTube, Flickr és Twitter képezik. Ezek mind teljesen ingyenes, megosztást- és kommunikációt elősegítő eszközök. 2010-ben már csak olyan mobilkészülékeket készítenek a gyártók, melyek ezeket támogatják.

2010-ben már akármikor, akárkit el tudunk érni. Eljött ez is. Az emberek már nem egy héten -ha- egyszer érintkeznek internettel, hanem minden nap. Nagy többségük fél óránál többet. A mi korosztályunk pedig egyenesen ezen nevelkedik, melyet eleinte úgy gondoltak a nagyokosok, hogy rossz, majd ahogy teltek az idők kénytelenek voltak belátni, hogy ez egy nagyon jó dolog.
Szóval 2010-ben nem elképzelhetetlen, hogy megismersz egy csajt/pasit valami közösségi szájton, beszéltek tovább MSN-en keresztül, majd hopp találkoztok, a többi meg már megy tovább az old-fashioned way szerint. Az amerikai házasságok 20%-ka már az internetnek köszönhető, tehát minden 20. házaspár kocka. :)
Remek irányba haladunk tehát, kezdjük kiszűrni életünk problémáit és lassan kifogyunk földgázból/kőolajból vagy túlságosan felszökik az ára és idő előtt mindenki áttér a szélerőművekre, meg egyebekre, mert ez már egyébként ma is egy sokkal jobb biznisz lett. Aggodalomra semmi ok, 2012 meg egy nagy rakat kamu. 10 év múlva meg remélem megint írok egy ilyen posztot, amit már valami hiperszuper hightech eszközön olvasgat mindenki. :P







Digg
Facebook
MySpace
Twitter
Google
Én most
Én most általánosítanék, MSNre.
12-14 évesek ülnek 24/7 az msn előtt, mert hogy ott a pasija/csaja. Mert ott tökjól el lehet beszélgetni bárkivel.
Persze, ha nem látod a másik szemét, sokkalta közvetlenebb vagy.
Csak lehet hogy ez a későbbiekben nem egészséges. Mivel a face to face kommunikáció elhal, ezeknek köszönhetően, mert nem mer a másik szemébe nézni.
És hiába mondod azt, hogy kinövik... mert kinövik... jópáran, de attól még nem biztos, hogy élethelyzetben is tudnak olyan jól kapcsolattartani/kommunikálni a továbbiakban.
Nincs bajom a ezekkel a modern cumókkal, mer hasznos, de az emberek felfogása romlik csak el tőle...
De igazábol kinek mi....
---
"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a másikéra."
Veritas írta: "...lassan
"...lassan kifogyunk földgázból/kőolajból vagy túlságosan felszökik az ára és idő előtt mindenki áttér a szélerőművekre"
Idén ha minden jól megy már nekem is "muzsikál" egy a kertben
Mp3 lejátszó is van benne? :O :D (sorry)
"...lassan kifogyunk
"...lassan kifogyunk földgázból/kőolajból vagy túlságosan felszökik az ára és idő előtt mindenki áttér a szélerőművekre"
Idén ha minden jól megy már nekem is "muzsikál" egy a kertben
Bár egész jó írás
Bár egész jó írás továbbra sincs olyan érzelgős kislányos szinten mint a blogod volt! Kár, én mindig annak olvasása közben nevettem ki magam.